Höveji csipkemúzeum

Messze földön híres a hófehér höveji csipke

A népművészetünk ezen újabb rétegéhez tartozó rábaközi fehér hímzések közül sajátos vonásaival emelkedik ki a höveji hímzés, amelyet a hagyomány szerint egy helybeli leány, Horváth Borbála honosított meg a faluban. Az 1860-as években Barbacsról, dajkaságból, mások szerint a Pozsony megyei Somorjáról, libapásztorkodásból hazatérve, a húsvéti táncra három kötényt tervezett, amelyeket a barátnőivel hímeztek ki. A történet szerint ez a három kötény volt az elindítója a höveji hímzésnek, amelynek öltéselemei a lukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A „kötés” vagy más néven „pókolás”, amelynek rendkívüli változatossága a höveji hímzést a maga nemében egyedülállóvá teszi, viszonylag későn, a 20. század elején jelent meg.

A környékbeli falvak tehetősebb leányainak hímzett kelengyéjét a 19. század végétől kezdődően Hövejen hímeztették. Különösen a szomszédos Kapuvár népviseletét díszítő hímzések elkészítése jelentett jó pénzkereseti lehetőséget a falu számára.

A höveji hímzők a különböző kézimunka és háziipari kiállításokon mindig sikerrel szerepeltek, az 1958-as brüsszeli világkiállításon számos díjat, többek közt aranyérmet nyertek. Horváth Mária és Pócza Margit, a Népművészet Mestere tervező munkája gyakorolta talán a legnagyobb hatást a hímzés alakulására, amely egyrészt a motívumkincs gyarapodásában mérhető le, másrészt feltűnt a höveji kézimunkákon a korábbi gyakorlattal szakító merész megoldás, az aszimmetrikus szerkesztés alkalmazása.

A Höveji Csipkemúzeum a falu központjában található.
Megtekinthető bejelentkezéssel:
Polgármesteri Hivatal Hövej Fő út 54.
Telefon: 96/255-196
Honlap megtekintése: http://hovej.hu/index.php/ahovejicsipke